5. fejezet

Sziasztok!
Ez a a rész kicsit rövidebb lett mint a többi, de remélem azért tetszeni fog.
Jó olvasást.

Újra Ő.......
             Niall
*Dakota*
- Phen! - ugrottam a nagynéném nyakába.
- Manó! - ölelt magához. Már rég nem láttam. Annyira örültem, hogy látom.
- Engem már meg se ölelsz? - hallottam egy ismerős hangot.
- Alexander. - visítottam és a nyakába fúrtam a fejem. Az ismerős illat bele kúszott az orromba. Ő az unoka testvérem. - Jaj. Bemutatom a sztárocskáinkat. One Direction a nagynéném Phenelope és a fia Alex. - mosolyogtam. - És ők itt Harry, Liam, Niall, Zayn, Louis.  - mutattam sorjában őket. Leültünk  a kanapéra és mesélni kezdtem.
- És Holly-val minden rendben? - érdeklődött Phen.
- Jól van. - mosolyogtam.
- Vérbeli Faning. - kurjantott Angel. Alexander elég jól össze barátkozott a fiúkkal. Csak azt vettem észre, hogy egyfolytában hülyülnek és röhögnek. A lányokkal kint ülünk a kertben és bámuljuk a szomszéd srácot. (xd)
- Rohadt jó pasi. - ámult Lily.
- Az. - sóhajtott Angel. Én meg felröhögtem.
- Ne, ne, neeee. - kiabáltak a lányok. És szomszéd fiú eltűnt a házukban.
- Ez van. - mosolyogtam rájuk. Majd bementem a fiúkhoz.
- Sziasztok. Fiúcskáim. - huppantam le Harry és ölébe. Louis lábara raktam az enyémet és a fejemet Niall ölébe hajtottam.
- Mi volt ez a nagy nevetés? - kérdezte Alex.
- A csajoknak bejön a szomszéd srác. - nevettem újra. - Héj. Mi lenne ha elmennénk Boby-hoz? - kérdeztem.
- Hogy kihez? - ráncolta a homlokát Zayn.
- A nagybátyám. Van egy kis cukrászdája nem messze. - piszkáltam Niall pólóját.
- Ez jó ötlet. - mosolygott rám Alexander.
- Micsoda? - ült le Lily és utána jött Angel is.
- Phen! - kiabáltam.
- Igen? Mi történ? - rohant a nappaliba. - Mit ordítasz? - fonta össze a karját.
- Benézünk Boby-hoz. - mosolyogtam.
- Nagyszerű.  - bólogatott és már el is tűnt. Felmentünk rendeb szedni magunkat és tízperc múlva már el is indultunk.
- Miért gyalogolunk? - nyafogott Niall.
- Azért mert az út kb. tíz perc. - böktem oldalba.
- És mert le kell dolgozni a felesleget. - csapta hason Zayn és elröhögte magát.
- Naaa. - durcázott a fiú.
- De szemét vagy. - néztem Zaynre. - Ne bántsd már. Így aranyos ahogy van. - keltem a fiú védelmébe. A srácok "Hú"-ztak egy sort én meg csak szem forgatta nyomtam egy puszit az Ír Manó arcára. Az ajtó fölött függő csengő megszólalt mikor beléptünk az ajtón.
- Dakota. Szia Drágám. - ölelt magához szorosan. Bemutattam mindenkit mindenkinek és leültünk egy kis asztalhoz.
- És mikor kezdődőik a turné? - kérdezte.
- Két nap múlva. Kedden. - mosolyogtam. Hát igen távol a húgomtól a nagyiéktól, de legalább azt csinálom majd amit szeretek. A szemem elhomályosodott mikor könnyek gyűltek a benne. Egy kezet éreztem a sajátomon. Niall puha kacsoját. Megszorította az enyémet és rám mosolygott. Viszonoztam a gesztus. Boby egy nagy tálal ült vissza hozzánk. - Snickers szelet. - csillantak fel a szemeim.

- A kedvenced. - rakott elém egy tányért. Benyomtunk egy egész tepsi sütit majd elindultunk vissza a házhoz. Már négy óra volt mikor búcsúzkodásba kezdtünk. Nagy nehezen, de elköszöntem a rokonoktól és haza indultunk. Niall, Louis, Lily, Harry, és Én egy kocsiban, Zayn, Liam, és Angel, meg a másikban.Beültem a szöszi és a mókamester közé. Hazza vezetett Li meg az anyós ülésen ülve fárasztott minket.
- Lily. - mordultam rá mikor harmadszorra is elindította az egyik SP számot.
- De annyira jó. - nyivákolt.
- Akkor is megörülök tőle. - döntöttem neki a a fejem Niall vállának. Már húsz perce a rohadt dugóban ülünk. Arrébb csúsztattam a seggem az ülésen és eldőltem az Ír manó ölébe. Még egy ideig élveztem a simogatását a hajamon majd elnyomott az álom.
Nagy mozgolódást hallottam magam körül, de képtelen voltam ki nyitni a szemem. Valaki a hátamra simította a kezét a lábam alá nyúlt. Automatikusan karoltam át az illető nyakát és akkor éreztem meg Niall édes illatát.

*Niall*
Édesen szuszogott a karjaim közt. Betettem őt az ágyába, betakartam és egy puszit nyomtam az arcára. Elköszöntem a nagymamájától és vissza mentem a srácokhoz.
- Csak nem szerelmes az Ír fiú? - lökött meg a vállával Liam.
- Azt hiszem. - suttogtam. A fiúk pofáján kaján vigyor jelent meg. Álmosan dőltem be az ágyamba. Holnap van az utolsó nap itthon.

-Reggel-        
A telefonom csörgésére keltem.
- Hallo? - motyogtam. a készülékbe.
- Sziia Niall. Sasha vagyok. - köszönt vidáman a lány. Ez meg mit akar?
- Szia. - morogtam.
- Itt vagyok Londonban. Gondoltam találkozhatnánk. - Komolyan most bukkan fel ő is?
- Hát nem tudom. Holnap indul a turnénk és - kezdtem.
- Annál több ok. Na csak megiszunk egy kávét. - vágott közbe.
- Rendben, Egy kávé. - sóhajtottam.
- Nagyszerű. Fél óra múlva a Starbucksban? Jó? - eléggé fel van pörögve.
- Oké. - bontottam a vonalat. Kikászálódtam az ágyból és megtámadtam a fürdőt. - Elmentem. - kiabáltam vissza az ajtóból a srácoknak. Beszálltam a kocsimba és a találkozó helyre mentem.
- Szia. - ugrott a nyakamba a lány.
- Cső. - nem volt sok kedvem itt lenni. A csajnak be sem állt a szája. Csak mikor beleivott a kávéjába.
- Nagyon beindult a karriered. - mosolygott rám.
- Hát igen. Sokat köszönhetünk a rajongóinknak. - próbáltam viszonozni a gesztusát. Hogy van ennyi levegője? Régen is ilyen volt? Vagy Én változtam?
- Nekem mennem kell. - mosolyogtam a lányra. - Nagyon örülök, hogy újra találkoztunk. - simítottam meg a karját. Nem várt dolog, hirtelen megcsókolt. Nem csókoltam vissza. Eltoltam magamtól a lányt.
- Hát Te hol voltál? - kérdezte Liam mikor beléptem a házba. Ledobtam magam a fotelba.
- Sasha-val találkoztam. - a fiúk tudták kiről van szó. - Megcsókolt. - sóhajtottam.
- Mi? És mi van Dakotával? - hökkent meg Harry.
- Mi lenne? Én nem akarok semmit sem a szőkétől. - indultam el a szobámba. Hangosan csaptam be magam után az ajtót, és kezdtem el pakolni.